Hibrid rezsimek és a szürke zóna: új válaszok a politikai rezsimek rendszertanának örök kérdéseire

A demokratizálódás Huntington által leírt harmadik hulláma során a várakozásokkal ellentétbenszámos olyan politikai rendszer jött létre és maradt fenn tartósan is, amelyek a demokráciaelméletbevett keretei között nem voltak értelmezhetők. A nyílt autoriter rendszerek és a teljesértékű demokráciák közötti „szürke zónában” található rezsimek leírására az uralkodó dichotóm,teleologikus, valamint minimalista megközelítések nem voltak alkalmasak. Tanulmányunkazokat az elméleti törekvéseket vizsgálja, melyek azokat a – hibrid rezsimnek nevezett – politikairendszereket elemzi, melyek az autoriter és demokratikus elemek kombinációját valósítjákmeg. A megközelítések csoportosítása mellett rámutatunk azok elméleti és empirikus korlátaira,valamint kitérünk a hibrid rezsimekről szóló irodalom és a liberális demokrácia fogalmánakösszefüggésére is. Bár a hibrid rezsimek irodalma számos hiányossággal küzd, e megközelítésekeredményének tartjuk, hogy a politikai rendszerek közötti mozgás politikai feltételeit a korábbikísérletekhez képest realisztikusabban képes leírni.